Az égbe való felhágás
Allah, a Könyörületes és Megkönyörülő Nevében.
{1} Kérdezősködött valaki egy bekövetkezendő szenvedésről {2} a tagadóknak. Nincs, aki elháríthatná, {3} ha bekövetkezik Allahtól, az égbe való felhágás Urától. {4} Azokon emelkednek föl hozzá az angyalok és a lélek, egy nap alatt, mely ötvenezer évvel egyenlő. {5} Tűrj hát szép türelemmel! {6} Ők úgy látják, hogy távol van, {7} mi azonban úgy látjuk, hogy közel van: {8} azon a napon, amikor az ég olyan lesz, mint az olvasztott érc, {9} és a hegyek, mint a gyapjúpamat, {10} és barát barátról nem kérdezősködik. {11} Amikor mutatkoznak egymásnak, és látja, hogy a másik milyen nagy bajban van. A bűnös szeretné megváltani magát annak a napnak a büntetésétől a fiaival {12} és a házastársával és a fivérével, {13} és a nemzetségével, amely befogadta őt, {14} és mindenkivel, aki csak van a földön, ha ez akkor megmentené őt. {15} De nem! Bizony ez: lobogó tűz, {16} amely letépi a fejbőrt, {17} és magához szólítja azt, aki hátat fordított és elfordult, {18} és aki csak gyűjtött és felhalmozott. {19} Bizony, az ember kishitű teremtmény, {20} amikor baj éri, akkor gondba merült, {21} amikor pedig jó éri, akkor megközelíthetetlen {22} kivéve azokat, akik úgy végzik el az imádságot, {23} hogy állhatatosak abban, {24} és akinek a javaiban meghatározott része van {25} a koldusnak és a szűkölködőnek, {26} és akik igaznak tartják az ítélet napját, {27} és félnek Uruk szenvedésétől, {28} hiszen Uruk szenvedésétől senki sem érezheti magát biztonságban, {29} és akik szemérmükkel önmegtartóztatók {30} kivéve a feleségeiket, vagy amit a jobbjuk birtokol, azok miatt nem számolnak el, {31} tehát aki ezen felül kívánkozik, azok, akik áthágják a határt, {32} és akik a megbízatásukra és a megállapodásukra vigyáznak, {33} és, akik tanúzásukat betartják, {34} és, akik imáikat betartják {35} ők paradicsomi kertekben fognak sok keggyel részesülni. {36} Mi lelte a tagadókat, hogy elkerülnek téged (Mohamedet) {37} jobbról és balról, csoportosan elkerülgetnek? {38} Azt kívánja mindegyikük, hogy a gyönyörűség kertjébe lepjen be? {39} De nem! Ők tudják, miből teremtettük őket. {40} És nem! Esküszöm a Keletek és a Nyugatok Urára! Bizony, hatalmunkban áll, {41} hogy náluk jobbakra cseréljük föl őket. Bizony mi nem vagyunk tehetetlenek. {42} Hagyd őket, hadd tevékenykedjenek és játszanak, amíg nem lesz találkozásuk azzal a nappal, amelyre ígéretet kaptak, {43} azon a napon úgy jönnek elő a sírokból, hogy sietve, és igyekezve, mintha valami fontos dolgot akarnának végezni. (mint, ahogy az evilági életben megszokták, igyekezet, és rohanás) {44} miközben lesütik a szemüket, s gyalázat borítja el őket. Ez az a nap, amelyre ígéretet kaptak!